NagyEnergiaProjekt (NEP)
"... mert számunkra érték az Energia!"
Weboldal bejelentése
Szabálysértő honlap?
Kérünk, jelentsd be!
Ügyfélszolgálat
A Tisztelt Érdeklődök feltett kérdéseire összefoglaló válaszaink, egyéni válaszaink:
1. kérdés:
Annak kísérleti bizonyítására, hogy nyugvó folyadékban nincs felhajtó erő és a felhajtó erő iránya megfordítható, egy egyszerű kísérlettel meggyőződhetünk. Egy üres festékes dobozt gondosan légmentesen zárjunk le. Mérjük meg a súlyát mérlegen.
Helyezzük el egy PVC csőbe, vagy vascsőbe úgy, hogy 1-2 cm-t tudjon mozogni. A két cső közötti vízrés (távolság) 1-2 mm legyen. Víz alatt vékony gumilappal (belsőgumi) zárjuk le a két végét. Így néhány deka víz lesz a kísérleti edényben. Amikor kiemeljük a vízből (fürdőkádban célszerű megcsinálni) azt tapasztaljuk, hogy nyugvó folyadékban nem úszik a festékes doboz, pedig a felhajtóerő miatt kellene. Merítsük bele a fürdőkád vizébe különböző mélységbe akkor meg úszik. Helyezzük rá az asztalra azt tapasztaljuk, hogy úszik, ha súlyt rakunk rá a kiszorításnak megfelelő a teherbírása. Emeljük el az asztaltól támasszuk fel a szélét gyufás dobozokkal a felhajtó erő megszűnik és az iránya megváltozik. Húzós mérleggel mérjük meg (dinamóméterrel) azt
tapasztaljuk, hogy a súlya annyi mint az előzőekben a felhajtó erő volt. Vagyis a föld vonzza és taszítja a kis úszót.
2. kérdés:
5. kérdés:
Az úszás által létrejövő energia tetszés szerinti mennyiségben alakítható át elektromos energiává. Ezt méréssel bizonyítottuk! Az ártézi kutak, patakok, kisebb vízfolyások, szennyvízcsatornák, vízi erőművek duzzasztó gátjai, ár-apály jelenség mind alkalmasak arra, hogy az eljárás segítségével elektromos energiát termeljünk, anélkül, hogy a vezérlést megoldanánk. Vagyis nem kell a vezérlésbe energiát fektetni.
6. kérdés:
Miért olyan kevés víz(folyadék) van a kísérleti eszközben? A hidrosztatikai paradoxon miatt! A folyadékban a nyomás csak a folyadék magasságától függ és nem a tömegétől. Értelemszerűen a kis folyadék mennyiséget kell a lökethossznak megfelelő mértékben megemelni. Ez az úszó vízkiszorításának egy tizede, vagy még kevesebb. Tegyük fel, hogy az úszó rögzítve van. Ekkor ébred a felhajtó erő, de a vízkiszorításnak megfelelő nagyságrendben. Ennek az energiaszükségletnek a létrejöttéhez még a folyadék közegellenállása jön hozzá. A vezérlés tehát a hajóház térfogatát változtatja meg, amire az úszó (hajó) függőleges mozgással reagál és energiát ad le. Ez az energia lefele mozgásnál vezérlésre teljes egészében visszanyerhető a közegellenállás és súrlódás kivételével. A bemutatott kísérletnél 0,5 liter víz volt a térben és két literes volt az úszó. Tüdővel megfújva könnyedén mozgatta az 1 kg-os terhet. A hidrosztatikai paradoxon miatt mint felvételről mutattam az 5 kg-os terhet is könnyedén mozgatja a 2 kg vízkiszorítású úszó. Külön érdekesség a belső térben elhelyezkedő víz molekuláris szerkezete. A víz összenyomhatatlan, de itt a térben a molekulák távolsága megnő vákumban, ezért ez a víz összenyomhatónak látszik.
Fizikai leírásban véve találmányunk energiamértéke:
A rendelkezésünkre álló energia nagyságrendjét a Föld kg-ban mért tömege alapján lehet kiszámítani.
Ez:
|
5,9736·1024 kg |
akkor a rendelkezésre álló energia nagyságrendje E= m*g*h alapján
E=6*10 a 24 hatványon*0.2 m.
Ez gyakorlatilag végtelen nagy szám. Ez másodpercenként ötször áll rendelkezésünkre... de 1 köbméter vízkiszorítás ugyanezen a lökethosszon E= 1000 kg*9.81*0.2 m J helyzeti energiát képes előállítani és másodpercenként 3-5 esetben tud "megújulni". Ez az energia mindig - állandó nagyságrendben - rendelkezésünkre áll!!
Méréseink eredménye, számításaink alapján:
A táblázat (részletes) megtekintése teljes méretben.
Honlapkészítés ingyen:
Ez a weblapszerkesztő alkalmas
ingyen weboldal,
ingyen honlap készítés...
Mai: 4
Tegnapi: 1
Heti: 16
Havi: 161
Össz.: 43 814
Látogatottság növelés
NagyEnergiaProjekt (NEP) - © 2008 - 2024 - nagyenergiaprojekt.hupont.hu
Az energiamegmaradás elvét cáfolja-e ez a kísérlet sorozat? Nem, sőt azt bizonyítja, hogy a mozgási energiából helyzeti és abból mozgási energia lesz. A súrlódás és közegellenállást kell energia bevitellel pótolni. Példa: egy villanykapcsoló mozgatásától, ki-be kapcsolásától nem függ a ki és bekapcsolt teljesítmény, de anélkül nem jön létre az energia áramlása.
3. kérdés:
Tulajdonképpen az egypólusú gravitáció úgy is felfogható a pingpong labda esetében, hogy lefele vonzza, felfele taszítja az egy pólus a labdát. Ilyen eset van az elektromosságban is,amikor a papírszeletkéket az ebonit rúd vonzza és taszítja. "Ugrál" a papírszeletke. A labda esetében a taszítás feltételét a kupak visszacsavarásával, a tölcsér befogásával lehet megteremteni. A víz ebbe a kicsi térbe lefolyik, a nyomás helyre áll és a labda kirepül a folyadékból. Nagyon kicsi energiával helyre áll az úszás eredeti iránya. Ez a magyarázata a kísérleteinket bemutató videónkon szereplő "kirepülésnek".
4. kérdés:
A világűrben nincs súlyerő, ezért nincs a folyadéknak a földi körülményekhez hasonló nyomása. (Ezért felhajtó erő sincs.) Nyilván van valamennyi mikro gravitáció és felületi feszültség, ami miatt gömb alakú vízcseppek úsznak az űrhajó belső légterében. A Hold, a Mars felszínén viszont alkalmas folyadékkal a gravitációs mezőből elő lehet állítani energiát. Nagyságrenddel többet, mint a napfényből.
Az úszás a mezőgazdaságban is használható energiaforrásként. (Elsősorban öntözőgépek hajtására.) Csepegtető öntözéssel meg lehet háromszorozni a mai termés mennyiségét, de a tengervíz sótalanításában és öntözésre való felhasználásában is nagy jelentősége lehet.